BALI ISTVÁN katolikus kántortanító. iskolaigazgató, helytörténész. 1914. április 5-én született Zalaszentlőrincen Bali Zsigmond és Horváth Mária házasságából. Szülei 12 kh területen gazdálkodtak. Édesapja az I. világháborúhan szcrzctt betcgsége miatt korán meghalt, így özvegy édesanyja nevelte két testvérével együtt. Az elemi, majd a zalaegerszegi polgári iskola elvégzése után a Kőszegi Tanitóképző Intézetben szerzett tanítói oklevelet 1931 júniusában. 1930. szeptember l-től 1934. augusztus 24-ig a zalabéri katolikus népiskolában tanított, ahol levente zenekart szervezett és vezetett. Két évig állásnélküli volt, majd 1937 októberében tényleges katonai szolgálatra hívták be Nagykanizsára, 1938 öszén karpaszományos címzetes örmesterként szerelt le, 1938. december 8-án a majorban megnyílt katolikus népi skola első tanítója, majd az új iskola igazgatótanítója volt, közben 1941-1943-ban, majd 1944-1945-hen a fronton harcolt, s amerikai fogságba esett. l 942-ben az orosz fronton, a Don-kanyarban mindkét lábára megsebesült. I 948-tól az állami általános iskola tanára, 1950-1974 között igazgatója, a község közéletének egyik meghatározó szcmélyiségc. I 956-ban a Községi Forradalmi Tanács tagja, Folyamatosan képezte magát: az I 950-es évek elején szakoktatói. 1954-ben magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett (utóbbit a budapesti Apáczai csere János Föiskolán), Jól hegedült. Családot nem alapított, az iskolának, tanítványainak, a faluközösség szolgálatának szentelte életét. 1982-ben Litéren hunyt cl, itt is nyugszik. Nagyon szerette a természetet, kertje botanikus kertként díszlett. Katonai kitüntetésci: "Felvidék felszabadításáért", "Vitézségért" (három alkalommal), "Signum Laudis". A község posztumusz díszpolgára (2004), Az I 960-as évek óta foglalkozott a falu hely történetével. Kéziratos művei: Litér munkástelepiilé.l' rövid története, Litér, 1969,9 p.; Litér története az 1920-as esztendőktől. Litér, 1971, 24 p.
FORRÁS: Bali István személyes
BÓNA SÁNDOR önkormányzati képviselő, alpolgármester. Litéren született 1954. június 17-én Bóna Mihály gyári munkás és Takács Irma házasságából. Az általános iskolát szülőfalujában végezte (1960-19611), majd villanyszerelőnek tanult a fűzfői 303. sz. Szakmunkásképző Intézetben (1968-1971). 1971-től a Fűzfői Papírgyárban dolgozott szakmájában. 1990 óta volt képviselőtestületi tag, 2006-ban is újraválasztották. 1990-1994 között a szociális bizottság tagja, 1994-19911 között alpolgármester, 1998-2001 között a szociális bizottság tagja, 2001-2002-ben elnöke volt. 2006-tól ismét alpolgármestere volt Litérnek. A Falunkért '99 Egyesület alapító és elnökségi tagja. A Litéri Hírmondó szerkesztőbizottságának tagja. Hobbija a barkácsolás, keresztrejtvényfejtés volt, Felesége Molnár Margit (1977), a helyi óvoda dolgozója. Gyermekeik: Veronika (1981) művelödésszervező, Sándor (1981) kőműves.
FORRÁS: Személyi adatlapja. 2007. május 17.
1964. január 12-én született Veszprémben. Nős. 2002 óta Balatonfüred polgármestere.
A veszprémi Lovassy László Gimnáziumban érettségizett, majd az ELTE jogi karán doktori címet szerzett. 1990-2002 között az alsóörsi képviselő-testület tagja; 1990-1993-ban a település alpolgármestere, 1993-tól 2002-ig polgármestere. 1992-ben lépett be a Fideszbe, 1993-1996 között az országos választmány tagja. 1998 óta országgyűlési képviselő. 1999 óta a párt Veszprém megyei választmányának elnökségi tagja. 1997-től 2002-ig a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, 1999-től a tóparti önkormányzatokat összefogó Balatoni Szövetség vezetője. Az Év Polgármestere díj kitüntetettje 2007-ben.
2010-ben újra megválasztották a Balatoni Fejlesztési Tanács elnökévé. 2010-ben országos szinten is kiemelkedő eredménnyel, a szavazatok több mint nyolcvanhét százalékával választották újra a város polgármesterévé.
GULKA EDUÁRD (Ede) polgármester, Litér Község első díszpolgára (2002). 1948. május 12-én született Berencsen (Csehszlovákia, ma Szlovákia) Gulka Kálmán vasúti munkás és Pintér Margit háztartásbeli házasságából. Az alapiskolát szülőfalujában végezte, majd a nyitrai magyar nyelvű gimnáziumban érettségizett. 1965-ban részt vett a Magyar Ifjúsági Szövetség alapításában, annak járási elnöke volt. A katonai szolgálat teljesítése után, 1974-ben a Belügyminisztérium alkalmazottja lett, Prágában jogot tanult, majd a nyitrai rendőrkapitányság közigazgatási részlegének vezető tisztje lett. 1990-ben Berencs polgármesterévé választották. 1992-ben Berencs és Litér testvérkapcsolatot létesített, azóta rendszeres a két település vezetőinek és polgárainak, kulturális csoportjainak együttműködése. Nős, felesége Gulka Margit, családi vállalkozásuk vezetője. Gyermekeik: Róbert (1974) agrármérnök, vállalkozó, két fiúgyermek édesapja; Karin (1977) külkereskedelmi közgazdász, aki férjével és lányával Spanyolországban, Barcelonában él.
FORRÁS: Gulka Ede életrajza. Berencs, 2007. június 21.
Dr. Horváth Balázs Béla 1948-ban Székesfehérváron született. Iskolai tanulmányait is a városban végezte, 1967-ben érettségizett a József Attila Gimnáziumban. Ugyanebben az évben felvételt nyert a Budapesti orvostudományi Egyetem általános orvosi karára. Tanulmányait 1973-ban „Summa cum laude” kitüntetéssel végezte. 1973-1982 között először a székesfehérvári kórházban a belgyógyászati osztályon dolgozott, majd ezt követően körzeti orvosi munkát vállalt. 1979-ben belgyógyászatból szakvizsgát tett. 1988-ban a Balatonfűzfői Nagyközségi Közös Tanácspályázatot írt ki Litér és Királyszentistván települések körzeti orvosi feladatainak ellátására, mely pályázatot sikeresen elnyerte. 1988. május 1. napjától dolgozik Litér körzeti orvosaként, illetőleg háziorvosként. Feladatát legtöbbször túlteljesíti, nem kímélve saját erejét, egészségét, hiszen számára első mindig a gyógyítás, az életmentés, a segítségadás, amire felesküdött. Ha szükséges éjjel, vagy nappal, siet és gyógyít. Rendkívül jó kapcsolatot ápol Litér Község Önkormányzatával, intézményeinkkel. 1998-2002-ig részt vett a Képviselő-testület munkájában, jelenleg is tagja a Szociális kerekasztalnak. 2014-ben az Év praxisa a Kárpát-medencében címet is elnyerte.
Tudjuk, hogy a mai rohanó és túlterhelt világunkban nagyon sok munka és felelősség hárul orvosainkra. Dr. Horváth Balázs Béla Litér orvosa ilyen körülmények között is orvos maradt. Munkája során az egyik legfontosabb szempontnak tartja a bizalom megszerzését és megtartását. Háziorvosi munkája valódi értékét azonban, az elmúlt, több, mint három évtizedes munka során felgyógyult gyermekek, felnőttek, és idős emberek ismerik igazán.
ERTL PÁL kereskedelmi osztályvezető, polgármester. Tapolcán született 1938. május 22-én, Ertl Pál ólomhegesztő és Tóth Vilma cipőfelsőrész-készítő első gyermekeként. A Nitrokémia fejlesztésekor Fűzfőre, majd az 1940-es évek elején Litérre került a család. Édesapját 1945. március 23-án az óvóhelyen egy szovjet katona agyonlőtte. Az általános iskolát Litéren végezte, majd a Balatonfűzfői Szakmunkásképző Intézetben szerzett szakmunkás bizonyítványt 1954-ben. 1967 -ig a Nitrokémia, azt követően a veszprémi Mezőgépgyártó Vállalat (később: ROBIX Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat) dolgozója. Tovább tanult, gimnáziumi érettségit tett, közgazdasági technikusi oklevelet szerzett, nyelvet tanult, aminek köszönhetően a vállalat kereskedelmi csoportvezetője, majd osztályvezetője lett 1991-ig. 1990-1998 között Litér község első polgármestere. 2000-ben váratlanul elhunyt. 1963-ben nősült, felesége Kuti Mária, gyermekeik: Pál, Péter, Katalin. Kitüntetései: munkahelyein többször "Kiváló Dolgozó"; "Berencs község díszpolgára" (1998), Litér posztumusz díszpolgára (2005).
FORRÁS: Ertl Pál életútja; 2005. 95. sz. t-z., Ertl Pálné adatközlése.
ERTL PÁLNÉ sz. Kuti Mária tanító, táncegyüttes vezető. Balassagyarmaton született 1936. április 8-án Kuti József református lelkész és Mikó Judit tanítónő házasságából. Az általános iskolát Hajmáskéren, majd Balassagyarmaton járta. Egy évig magántanuló a pápai Reformátrus Gimnáziumban. 1954-ben kitűnő eredménnyel végezte el a Veszprémi Tanitóképzőt. 1954-1957 között Rimócon, 1957-1959 között Pulán, 1959-1992 között Litéren tanított. 1992. december l-től nyugdíjas. Az 1992/93. tanévben még tanított. 2001-2002-ben polgármester, 2002-2006 között alpolgármester, 2006-ban nem indult a választásokon. Szolgálati helyein aktív közéleti életet élt és helytörténetkutatással, hagyományápolással is foglalkozott. Rimócon népdalokat, néptáncokat gyűjtött és tanítványainak táncos műsorokat tanított. A német nemzetiségi Pulán az ifjúsági tánccsoportot, a színjátszócsoportot és az úttörőcsapatot vezette, s ellátta a könyvtárosi teendőket is. Litéren 1959-ben megszervezte a gyermektáneesoportot, melyet évtizedeken át vezetett. Közben elvégezte a Népművelési Intézet gyermektánc-oktatói tanfolyamát. Molnár István, Tímár Sándor kurzusain bővítette ismereteit. A Litéri Zöldág Gyermektáncegyüttes szép sikereket ért el az elmúlt évtizedekben a hazai és külföldi fesztiválokon. Egyik kezdeményezője a helytörténeti gyűjtemény létesítésének és a falumonográfía megíratásának. A helyi református egyház presbitere. 2014-ben váratlanul elhunyt. Kitüntetései: a gyermektánccsoport eredményes irányításáért a "Veszprém Városáért" (1975); Néptáncpedagógus Nívódíj (1986), Szocialista Kultúráért (1989), Veszprém Megyéért Érdemérem (1994). Pro Comitatu (1994), Életfa Díj (1999), Örökség Nívódíj (2003). Aranydiploma (2006).
FORRÁS: VARGA 2007. /218. és személyes adatközlés.
HEIZER TIBORNÉ sz. Molnár Emília tanítónő. Molnár László gyári munkás és Agresch Gabriella háztartásbeli házasságából született Veszprémben 1935. június 2-án. Édesanyját korán elvesztette, így édesapja második feleségével együtt nevelte. Az elemi iskola négyosztályát a Litéri Római Katolikus Népiskolában (1941-1945), az V-VII. osztályt a veszprémi Angolkisasszonyok Sancta Maria Intézetének Római Katolikus Általános Iskolájában, a VIII. osztályt a Vörösberény-Balatonfűzfő-Gyártelep Általános Iskolában végezte. A veszprémi Állami Gimnázium I. osztályának elvégzése után a Veszprémi Állami Tanítóképzőben folytatta tanulmányait, amelyet 1953-ban fejezett be. A gyakorlóévet Litéren töltötte, majd 1954. július 3-án jeles eredménnyel tett képesítő vizsgát. Gyakorló évétől nyugdíjazásig Litéren tanított. 1990. június l-jén vonult nyugdíjba, de 1991-ben még egyik balesetet szenvedett kolléganőjét helyettesítette. Pedagógusként az első és második osztályosokat tanította, az alsótagozatos munkaközösséget vezette. Férjével, Heizer Tibor iskolaigazgatóval két fiút neveltek: Tibort (1956), aki Németországban él, és Pétert (1964), aki a fűzfőgyártelepi SZATUNAPLEX Kft. alkalmazottja. A Nyugdíjas Klub, Kézimunka Szakkör, a Jézus Szíve Plébánia énekkarának és a Karitásznak aktív tagja, a Harangszó c. egyházközségi lap és a Litéri Hírmondó munkatársa. A Bódi Mária Magdolna tiszteletére tartott rendezvény egyik fő szervezője. Kitüntetései: Pedagógus szolgálatért érdemérem (1990), Zászloanya a millenniumi zászló átadásakor (2001), Litér Községért (2004). A 2005. júniusi évzáron ünnepélyes keretek közt vette át a Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai János Tanítóképző Főiskolai kara által kiállított Aranydiplomát.
FORRÁS: Személyi adatlapja. Litér, 2007.február 5.
KAYOS GÁBOR református kántortanító. Kayos István községi jegyző és Stelezer Leopoldina (Paulina) házasságából 1908. április 29-én született Fehérvárcsurgón . Apját korán elvesztette, özvegy édesanyja őt és két testvérét a rokonság segítségével nevelte fel. Az elemi iskolát szülőfalujában, a Református Tanítóképző Intézetet Pápán végezte, tanítói oklevelet 1928-ban szerzett. Kántori oklevele 1928. június 30-án kelt. Még ez év őszén Litéren kezdte meg pályáját. Hivatali esküjét 1928. október 16-án tette le. Önkéntesi évét Budapesten szolgálta. Az 1930-as években a református egyház jegyzői tisztét látta el, jegyzője volt az Olvasókörnek, vezetője az énekkarnak. Virilisként részt vett a községi képviselőtestület munkájában, 1932-ben a községi Testnevelési Tanács tagjává választották, 1936-ban és 1939-ben újraválasztották. Hivatalánál fogva leventeoktatóként működött. 1938 őszén behívták katonának, ezen idő alatt Fejérdy István helyettesítette. 1944 őszén ismét bevonult, ekkor Varjas Katalin okleveles tanítónő tanított helyette. 1948 után az állami általános iskolában tanított, melynek első igazgatója (1948-1950) volt. 1951-1956 között a Veszprémi Járási Tanács VB. tanulmányi felügyelője. 1957 -től a Litéri Állami Általános Iskolában tanított, igazgatóhelyettese volt. Magát folyamatosan tovább képezte: földrajz-néprajz, ének szaktanítói (1948), filozófia-pedagógia szakon (1954). Köztiszteletnek örvendett. Litéren hunyt el 1967 augusztusában, a helyi köztemetőben nyugszik. Potoczky Katalin (1912-1988) laboránssal 1934-ben kötött házasságot, melyből három gyermekük született: Ilona (1935), Piroska (1938), Csaba (1942). Felesége a litéri Református Leánykör lelke volt. Kitüntetései: Veszprém megyéért ezüst fokozata (1955), az Oktatásügy Kiváló Dolgozója (1959), a Pedagógusok Szakszervezete Veszprém Megyei Bizottsága kitiirueui okleve!e a köznevelés terén végzett munkájáért (1960), posztumusz Litér Község Díszpolgára (2004). Kéziratos műve: Litér község rövid leírása. (Gépelt) Litér, 1959. 5 p.
FORRÁS: SZEGHALMY 1937. 72()., VeML V. 358. Litér község kepv. t. jkv. 1932-1939., BALI 1971., Litér kitüntetettjei. 2007. március 5.
Kondics István 1949. október 3-án, abban az utcában született Litéren, melyben ma is él, így joggal vallhatja magát „tősgyökeres Litérinek”. Általános iskolai tanulmányait is itt végezte el, majd 1965-ben a berhidai gépállomáson mezőgazdasági vontatói vizsgát tett.
1966-ban a litéri Megértés Termelőszövetkezetnél kezdett el dolgozni. Három évtizeden át tevékenykedett a mezőgazdaságban, majd 1976-tól 1996-ig a litéri murvabányánál dolgozott. 2008. évben, vonult nyugdíjba a Magyar Villamos Művektől.
Feleségével, Sugár Évával immár öt évtizede élnek kiegyensúlyozott, harmonikus házasságban. 3 fiúgyermekük született, akik 9 unokával ajándékozták meg őket.
Nyugdíjba vonulását követően, 2009. év óta, 10 éven keresztül látta el a Nyugdíjas Klub vezetését. Ezen idő alatt a klub életét rengeteg színes esemény tarkította. Bel-és külföldi kirándulások, közös bálok, vacsorák. Vezetésével a klub tagjai aktívan részt vesznek a település kulturális, hagyományőrző programjain.
Kezdeményezte Sólyban a litéri kopjafa felállítását, továbbá a Litér-Királyszentistván-Sóly települések hármas határánál lévő pihenőpark kialakításában is nagy szerepet vállalt.
A múlt értékeinek és hagyományainak megőrzéséhez kapcsolódik a Patak utca elején, az ő vezetésével felújított pásztorkút.
Nevéhez fűződik a litéri Közparkban elhelyezésre kerülő, Mangra László György fafaragó által elkészített, a Nemzeti összetartozás emléknapja alkalmával kialakított Trianoni emlékhely, és a 48-as Kossuth címeres zászlót megformáló fa faragvány, melyen szerepel a litéri honvédek neve.
Emléket állított az egykori litéri szőlősgazdáknak azáltal, hogy a Termelői piac előtt került elhelyezésre egy több százéves, felújított tízhektós hordó.
Életét végig kíséri a múlt emlékeinek megőrzése, átörökítése a fiatal nemzedék számára. Példaértékű helytörténeti gyűjteménye, mely otthonában kapott helyet, és ezt számos alkalommal az érdeklődők számára nyitottá teszi. Rendszeresen helytörténeti órák keretében megfordulnak a helyi iskolások, óvodások, Erdélyből és Szlovákiából érkező barátaink, testvértelepülésünkről érkező vendégeink.
A portárája betérő vendégeket teljes szívvel, barátsággal fogadja, aki Nála járt, mindig emlékezni fog a jókedvű fogadtatásra, a múltból felelevenített emlékekre, a szívből jövő vendéglátásra.
Munkásságával gazdagította településünkön mind az épített, mind pedig a kulturális értékeket, nagyban hozzájárult hagyományaink megőrzéséhez, azok átörökítéséhez a jövő nemzedék számára.
POLONKAI JÓZSEF plébános atya 1923. január 11-én, Polgáron született. Minorita szerzetes szeretett volna lenni, de ebben az időben csak négy szerzetesrend működése volt lehetséges Magyarországon, a Minoriták nem tartoztak bele.
1960. június 25-én szentelték pappá Veszprémben. A titokban működő minorita rendben 1981-ben ideiglenes, 1984-ben pedig szerzetesi örökfogadalmat tett.
Papi szolgálatát a veszprémi egyházmegyében végezte. Kisegítő lelkész volt Somlószőlősön, majd káplán Zalaszegváron és Kisgörbőn. Plébános helyei: Kisgörbő, Hajmáskér majd Balatonfűzfő. 1984-89-ig helyettes esperesi tisztséget viselt. Plébánosi működésének nagy eredménye Litéren, településünkön a katolikus templom megépítése, ami a vallási közösség életében mérföldkőnek számított. Miután értesült a Litériek régi óhajáról, hogy templomot szeretnének építeni, és ahhoz rendelkezésre áll a megfelelő építési telek, késlekedés nélkül munkához látott, megkezdte a tervezési, engedélyeztetési eljárást. A templomot Ruttkay M. Gyula Ybl-díjas építész tervezte. Az anyagi forrás előteremtésében is hatalmas szerepet játszott, hiszen adományokért fordult a külföldi egyházi segélyszervezetekhez, a hívekhez.
Szent István tiszteletére 1992. augusztus 20-án Szendi József veszprémi érsek atya ünnepi szertartás keretében szentelte fel a templomot.
Szintén Polonkai atyának köszönhető, hogy 1994-ben M. Nagy József fafaragó művész Szent Istvánt ábrázoló, ember nagyságú szobrával gazdagodott a templom.
Polonkai József nagy hittel, akarattal vett részt a templom építésében. Nagy mértékben neki köszönhető, hogy településünk komoly értékkel gazdagodott.
74 éves korában, 1997-ben Balatonfűzfőről vonult nyugalomba. A székesfehérvári papi otthonban töltötte életének utolsó éveit. Nyolcvannyolc éves korában, pappá szentelésének 51. évében a székesfehérvári kórházban hunyt el.
Polonkai József lélekben mindig minorita szerzetesnek vallotta magát, végső nyughelyéül a miskolci Nagyboldogasszony minorita templomot választotta, itt lelt örök nyugalomra.
PUTZ ISTVÁN traplövész. 1955. augusztus l-jén Veszprémben született. A litéri általános iskolában tanult. A Balatonfűzfői Lövész Egyletben Füzesséry György edző vezetése alatt a traplövészetben érte el kimagasló eredményeket. Az 1991-es Európa-bajnokságon szerzett ezüstéremmel került a magyar olimpiai csapatba, melynek tagjaként részt vett a moszkvai és barcelonai nyári olimpiai játékokon. 2003-ban Európa-bajnokságon ezüstérmes. Edzőként dolgozik és eredményesen sportol. Jelenleg Herenden él. Tanítványa, Gerebics Roland ötödik lett a 2000-es Sydneyben tartott olimpián. Másik tanítványa, ifj. Szollár András ígéretes tehetség.
FORRÁS: Veszprém megye olimpikonjai. Veszprém, 2000. 157-158.
